AMERIKAI KŐRIS
(Fraxinus pennsylvanica)

Forók: By Katja Schulz from Washington, D. C., CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=49954868, By Katja Schulz from Washington, D. C., CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=49954868, 

Észak-Amerika keleti részéről származik, de előnyös tulajdonságai miatt a mérsékelt égövben sokfelé, így Magyarországon is nagy területeken ültetik, elsősorban a sziki tölgyesekbe, valamint a síksági ártéri ligeterdőkbe telepítették - leginkább elegyfának, mert nagy fényigénye miatt a tisztán kőrises erdők erősen kiritkulnak. Nagy előnye a többi kőrisfajjal szemben, hogy a vad nem károsítja. Az Európában elterjedt növénykártevőknek is jól ellenáll.

Törzse alacsony (< 25 m), lombozata laza. A magányosan álló példányok törzse általában csavart, illetve görbe; koronája széles, szabálytalan alakú, ágai többnyire csüngők. Kérge korán repedezik. A hosszanti irányban repedezett barna héjkéreg repedései keskenyek. Levele 5-15 levélkéből álló, páratlanul szárnyalt, összetett levél. A levélkék elliptikusak, nyelesek, fűrészesek, a csúcslevél jóval nagyobb a többinél. A tojásdad vagy lándzsás tojásdad levélkék 7-10 cm hosszúak, 3-5 cm szélesek, a hazai kőrisek levélkéinél nagyobbak. A levélkék nyele rövid, lemeze vékony, papírszerű, fonákán a főér nem rozsdásan szőrös. Kétlaki virágai áprilisban nyílnak, a párta hiányzik róluk. Termése keskeny, hosszú szárnyú lependék. Októberben érik, de csak tavasszal hullik le. A világosbarna szárnyak vége lekerekített vagy kicsípett. A magok zabszemszerűek.

Faanyaga a magas kőriséhez hasonló minőségű, de görbe növekedése erősen korlátozza bútoripari felhasználhatóságát. 

Forrás