BAGOLYKESZEG
(Ballerus sapa)

Fotók: By Viridiflavus, CC BY-SA 3.0,  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11375277

Előfordulásának nyugati határát a Duna képezi, keleten egészen az Urálig előfordul nagyobb folyókban és tavakban. Hazánkban szinte minden nagyobb folyóban és állóvízben megtalálható. Társas természetű, elsősorban a folyók mély, húzósabb part menti vizeiben él. A duzasztás hatására szorványossá vált a Tisza-tó térségében.

A legnagyobb testhossz 30 cm lehet, amihez 60-70 dkg tömeg párosul. A bagolykeszeg a lapos keszeg legközelebbi rokona. Alakra megegyezik vele, megkülönbözteti azonban tömpe, szájra boruló orra, alsó állású szája. A hátéle a fejtől a hátúszóig, a has a hasúszó mögött a végbélnyílásig pikkelytelen. A faroknyél rövid és alacsony, a farokúszó mélyen bemetszett, alsó lebenye hosszabb a felsőnél. Háta szürkésbarna, sötétszürke, oldala erősen ezüstös csillogású, a hasa fehér. Úszói szürkék, enyhén sárgás árnyalatúak. Páratlan úszói fekete szegéllyel díszítettek. Táplálékát elsősorban a vízfenékről gyűjtögeti amik szúnyoglárvák, rovarlárvák, apró kagylók lehetnek.

Április-májusban ívik és jellegzetessége, hogy hím egyedei ilyenkor nászkiütéseket viselhetnek. Az ikrákat dús növényzetű parti részeken rakja le. Az ivarérettséget 3-4 éves korában éri el.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bagolykeszeg