BAKCSÓ

(Nycticorax nycticorax)

Magyarországon a bakcsók állománya stabil, Elsősorban a Tisza-tó, a Felső-Tisza és a Kis-Balaton vidékén fordulnak elő, de gyérebb állománnyal az egész Dél-Alföldön, a Tisza mentén, a Velencei-tónál és a Kisalföldön, valamint Délnyugat-Magyarországon is találkozhatunk. 

A kifejlett bakcsó tollazata alapvetően fekete-fehér. Csőre, feje teteje és háta fekete, szárnytollai szürkések, arca, nyaka és hasoldala fehér. Szeme vörös. Halványzöld lába a párzási időszakban sárgás vagy vöröses színűvé válik, hasonlóan arcbőréhez. Bóbitája néhány hosszú, fehér tollból áll. A fiatal példányok sötétbarna rejtőszínűek vajszínű pettyekkel, és olykor összekeverhetőek a hasonló méretű, összességében világosabb színezetű és csíkos bölömbikával.

A bakcsó a kisebb termetű gémfélék közé tartozik, ráadásul jellegzetes gubbasztó testtartása miatt még valós méreténél is kisebbnek tűnik. A nemek hasonlóak. Bujkáló természetű, szürkület idején lesz aktív, nappal pedig csapatosan pihen élőhelyén, a nádasok vízközeli peremén, fűzfákon. Magányosan vadászik: halakat, békákat, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt. Ha fiókái vannak, nappal is kutat táplálék után. Hosszútávú vonuló madár, hazánkban márciustól októberig figyelhetjük meg.

Hangja a magyar fülnek igy hangzik: bak-vak -- bak-vak -- bak-vak; részben innen is ered népies magyar neve, a vakvarjú.

A gémfélék többségéhez hasonlóan költőtelepeket alkot, elsősorban a nádasban, fűzbokrokban, ártéri fákon. A kolóniákban olykor más gémfélék is előfordulnak. A telepen belül minden hímnek megvan a maga territóriuma, amit látványosan védelmez a betolakodókkal szemben: leszegi a fejét és felborzolja nyakán, hátán és a mellén a tollait, közben rövid kiáltásokat hallat. A partnert viszont csőrfenéssel és jelképes tollápolással üdvözli.

A fészket a tojó építi a hím által összehordott gallyakból és náddarabokból. A rendetlen, durván összerótt fészket évről évre bővítik. A tojó három-öt tojást rak kétnapos eltéréssel, ami megkönnyíti a későbbiekben a fiókák táplálását, emellett az előbb kikelt példányoknak nagyobb esélye lesz a túlélésre táplálékban szegény években. Közben mindkét szülő részt vesz a táplálásukban.

Bár az állománya stabil, Magyarországon a bakcsó fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100 000 forint.

Bakcsó hangjának lejátszása

Fotók: 1. Fotó: Shiragiku, CC BY 3.0 , 2. fotó: I, Acarpentier, CC BY 3.0