CIGÁNYRÉCE

(Aythya nyroca)

Európa keleti és déli részén, Ázsia déli és nyugati részén él, mélyebb tavak és mocsarak környékén. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, legjellemzőbb fészkelőhelyei a halastavak, holtágak, természetes mocsarak. Kedveli azokat az élőhelyeket, ahol foltszerűen található a gyékény és a sás, illetve ahol gazdag hínárvegetáció van. Gyommagvakkal, növényi részekkel, rovarokkal, csigákkal, békákkal és apró halakkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló, de néha áttelel.

Nevét jellegzetes színéről kapta a magyar nyelvben, de más nyelvekben is a neve utal a színére. Testhossza 38-42 centiméter, a szárnyfesztávolsága 63-67 centiméter, testtömege 450-700 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. A feje, a nyaka és a teste alul gesztenyebarna. A csőre kékes árnyalatú ólomszürke, a csőr csaknem fekete. A test felül feketébe hajló barna. A hasán és a szárnyán van egy-egy fehér folt. A tojó nagyon hasonlít a hímre, de a színei fakóbbak, és míg a kifejlett gácsér szeme fehér, addig a tojóké (és a fiataloké) világosbarna. A láb zöldesszürke, az úszóhártya fekete.

Fészkét nyílt vizek közelében, a szegélynövényzetbe építi a környezetében található növényekből, melyet saját tollaival bélel. Szívesen fészkel sirálytelepeken is. Tojásainak száma 8-12. Előfordul, hogy több tojó közös fészekbe, vagy más fajok fészkébe rakja tojásait. Csak a tojó kotlik, a gácsér ilyenkor általában a közelben tartózkodik. A kotlási idő 25-28 nap. A fiókák felszáradás után együtt hagyják el a fészket. Röpképességüket két hónapos korukra érik el. Gyakori, hogy a család a fiókák röpképessé válása után is együtt marad. Május elejétől június végéig vannak friss fészekaljai.

Természetvédelmi szempontból talán a legjelentősebb hazai récefaj. Világállománya erősen csökken, a hazai állománya európai léptékben is jelentős. Magyarország szerepe emiatt a faj törvényes oltalma szempontjából igen fontos. A cigányréce Magyarországon 1982-tól védett, 1992 óta pedig fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Forrás, Forrás