ÉLES SÁS

(Carex acuta)

Eurázsiai faj, a Nagyalföldön és a Magyar középhegységben tömeges, a Dunántúlon szórványos. A lápréteken és árokszéleken kialakuló magassásos társulásainknak az egyik leggyakoribb faja.  Sűrűn gyepes, évelő növény, a partszéli, legfeljebb 80 cm vízzel borított élőhelyekre jellemző. Kövér, humuszos öntés- és tőzegtalajon, a feltöltés korábbi stádiumainak maradványaként megtalálható ligeterdőkben és mocsárréteken is. A tápanyagokat 30-50 cm mélyről, az iszapból veszi fel. Zsombéklyai alatt sástőzeg képződik. 

Erőteljes, végig érdes és leveles szára 40-100 cm magas. Hosszú tarackot növeszt. Tőlevelei levélhüvelyből és lemezből állnak; szélük nem foszlik. Hosszú, fűzöld levelei 5-8 mm szélesek, a szélükön finom, felfelé álló fogacskákkal; idősebb korukban lehajlanak. A legalsó, murvásodó levél erőteljesen túlnövi a virágzatot. Május-július között virágzik. Virágzata 2-4 porzós és alattuk 2-5 karcsú, termős füzérkéből áll. A termős füzérkék több cm hosszúak, nyelesek, idősebb korukban bókolók. A tömlőnél többnyire hosszabb, hegyes pelyvák sötét vörösbarnák, olykor majdnem feketék, hátukon zöld középcsíkkal. A tömlő 2-3 mm hosszú, kerekded vagy tojásdad, minden oldalán 4-5 finom érrel, a csúcsán egészen rövid csőrrel. A termő kétbibés. A termés ovális, lapított. 

Video

Forrás