FÜGGŐCINEGE

(Remiz pendulinus)

Az egész Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Magyarországi állománya a Fertő tó vidékén a legsűrűbb, de a Tisza és a Rába mentén is gyakori. 

Háta alapvetően vörösesbarna színű, a hasi rész pedig világosabb krémszínű, feje világos kékesszürke, amit fekete maszk díszít, torka pedig fehér. A fiatal állatok világosabb színűek és maszkjuk sincs. A függőcinege jellegzetessége a valódi cinegékhez képest hosszú farok. A tojók csak annyiban különböznek a hímektől, hogy maszkjuk kisebb. 

Elsősorban vizek mentén találkozhatunk vele, táplálékát az itt előforduló ízeltlábúak, valamint az előbbiek szűkös kínálata esetén a nád és gyékény magvai képezik. Sokszor látni egy-egy nádszálba vagy fűzgallyba kapaszkodva. Hívóhangja magas cííí vagy cinegeszerű ci-ci-ci.

A függőcinege szinte kizárólag vízpartok mentén álló fűzfák ágvilláiban építi fel - pontosabban szövi meg - lelógó zacskóra emlékeztető fészkét, melynek a tetején csőszerű bejárat van. Alapanyagul nádbuga és gyékénybuzogány pelyheit, illetve barkapelyheket használ. Fészkének környékén kisebb revírt tart fenn. Évente általában kétszer költ, egy-egy fészekalj 5-8 tojásból áll. A kotlás 12-14 napig tart, majd 18-26 napnyi folyamatos szülői etetést követően a fészeklakó fiókák kirepülnek.

Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 50 000 forint. 

Videó

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCgg%C5%91cinege