GYALOGAKÁC
(Amorpha fruticosa)

Észak-Amerikából került Európába, ahol gyorsan elterjedt. Az 1900-as évek elejétől Magyarországon is megtalálható, a Tisza-part egyik jellemző cserjés növénye, bódító illatú, élénk lila virágainak pora az ámorakácméz alapja.

3-4 méteres cserje, hosszú felálló. Hajtásai folyton növekednek, bordásak, sárgászöldesek vagy szürkésbarnák. Fiatalon finoman szőrösek, megsebezve vöröses nedvet könnyeznek. Az idősebb hajtások kérge sima, szürkésbarna, kiemelkedő paraszemölcsökkel. Levelei páratlanul szárnyasak, 11-25 levélkéből állnak, elliptikusak. Virágzata 10-15 cm hosszú fürt, felálló, ibolyáskék, június-júliusi virágzással. Termése 6-9 mm hosszú, görbült, nem felnyíló hüvely, amely egy, néha két magot tartalmaz. A hüvely fiatalon zöld, éretten sárgás- vagy szürkésbarna, felszíne kopasz, a gyantamirigyektől bibircses. Tojásdad alakú magja fényes sárgásbarna. Úszva terjedő milliónyi magva áradáskor mindenhova eljut. Sarjakkal is szaporodik.

A természetes erdők és rétek helyét veszi el. Csaknem kiirthatatlan, gyorsan terjed. Gyökérzete rongálja a töltéstestet, és megakadályozza, hogy a fű gyökeret verjen, pedig ez a töltésnek hatékony védelmet adna az áradások rongálása ellen. A hullámtérben is kártékony: sűrű állományt képez, és ezáltal visszaduzzasztja a vizet, meglassítja az áradások levonulását.

A gyümölcse erősíti az immunrendszert. Növeli az érrendszer ellenálló-képességét, javítja a szívműködést. A virágából készült ámorakácmézen kívül közvetlen fogyasztásra, valamint ételek és italok ízesítésére is alkalmas. Bioenergia hatékony előállítására alkalmas lehet, mivel fájának fűtőértéke magas (ezt a nagy illóolaj-tartalom fokozza), és a növény újratermelődése gyors.

Forrás 

Fotók: 1. kép:  Dalgial, CC BY-SA 3.0, 2. kép: Аимаина хикари, CC0,                           3. kép: Dalgial, CC BY-SA 3.0