KARIKAKESZEG
(Blicca bjoerkna)
Fotók: By Harka, Akos, CC BY 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=24071560, By Viridiflavus, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=24853568, By Viridiflavus - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11042696
A karikakeszeg őshonos magyar hal Európa legnagyobb részén megtalálható. A nagyobb, lassú folyású dombvidéki folyókat és holtágakat kedveli. A duzzasztást követően csökkent állománya a Tisza-tóban.
A karikakeszeg neve találó, hiszen jól megkülönböztethető a többi keszegtől azáltal, hogy az alakja a legkerekebb a többi keszeghez képest. A hal testhossza 20-30 centiméter, maximum 1 kg-os. Teste magas, oldalról erősen lapított. Szemei a fejéhez képest nagyok, a száj csúcsba nyíló. Szemének retináján egy fényvisszaverő réteg található, amely jelentősen megnöveli a szem érzékenységét a kissé zavaros vízben. Közepes nagyságú pikkelyei vastagok. 44-50 pikkelye van az oldalvonala mentén. A háta sötétbarna ritkábban kékes színezetű. A hát-, farok- és farokalatti úszó szürke, szürkéskék, a páros úszók töve gyakran vörhenyes.
Rajhal, amely a fenék közelében tartózkodik. Gyakran közös csapatokat alkotnak a dévérkeszegekkel. Tápláléka apró fenéklakók és növényi anyagok.
Május-júniusban ívik. Az ivarérettséget 3-5 évesen éri el, amikor már 10-12 centiméter hosszú. Nagy csapatokat alkotva keresi fel ivóhelyeit, mely a növényzettel benőtt szélvizek. A hímek ilyenkor nászkiütést viselnek a fejükön. Az ikrás 15-110 ezer enyhén sárgás, kb. 2 mm átmérőjű ikrát rak a növényekre. A lárvák 4-6 nap múlva kelnek ki és 4,5-5 mm hosszúak.