KIS FARONTÓLEPKE

(Zeuzera pyrina)

A Kárpát-medencében mindenhol gyakori, és nemcsak Európában, de Ázsiában és Észak-Afrikában is jelentős kártevő. 

Szárnyainak alapszíne áttetsző fehér, mintázata a szegélyek mentén koromfekete, az érközökben kékesfekete pettyekből és foltokból áll. Feje fehér, arca fekete, tora fehér, hat fekete folttal. Potroha fehér, az egyes szelvények elején feketés szőrszálakkal. A szárny fesztávolsága 30-90 mm.

Egy-egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki úgy, hogy mindkétszer a hernyó telel át. A második tél után a hernyók május-júniusban, a károsított fában bábozódnak. A lepkék nyáron (június-júliusban), éjszaka rajzanak. Keveset mozognak, de a mesterséges fény vonzza őket. Petéiket egyesével helyezik el az ágvillákban és a hajtások tövében. A hernyó leginkább az almafát és az orgonát kedveli, de megjelenhet gyümölcsfákban, illetve bogyós gyümölcsökben.

A nagy farontólepkétől eltérően ez a faj nem az öreg törzsekben, hanem a fiatal fák törzsében és vastagabb ágaiban él. A károsított részek könnyen törnek. A lárva az ágak belsejében rág járatot, többnyire a sebhelyeken, az oldalhajtások eltávolításának nyomain rágja be magát. Jelenlétét elárulja a fertőzött növények alatt összegyűlt fűrészporszerű ürüléke.  Faiskolában az almafákat többnyire a talajhoz közel, 5-15 cm magasságban károsítja, és ezt nehéz észrevenni. 

Forrás