KÖZÖNSÉGES RENCE
(Utricularia vulgaris)

Fotók: By Patchy - Közkincs,  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7212159, By H. Zell - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0,  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11435356

A közönséges rence elterjedési területe Európa és Ázsia mérsékelt övi részei. A közönséges rence álló- vagy lassan folyó vizek, mocsarak, vizesárkok lakója; virágzási ideje júniustól szeptember végéig tart. Sekély, tápanyagban közepesen gazdag vizekben a leggyakoribb. A békalencse-fajokkal lebegő hínártársulást alkot. 

A közönséges rence gyökér nélküli, alámerülten élő vízinövény. Szára 30-200 centiméter hosszú lehet, a levélzettel együtt 3-8 centiméter széles. Levelei 20-80 milliméter hosszúak, 2-4 karéjúak, többszörösen hajszálfinom, szétálló sallangokra szeldeltek. Egyes sallangok tojás alakú, 1-4,5 milliméter hosszú hólyagokká alakultak át (számuk levelenként 8-20). Ezek a rendszerint vöröses hólyagok vagy tömlők nyílással rendelkeznek, melyet egy, csupán befelé nyíló csappantyú zár le, előtte 2 szárnyasan tagolt serte található. A virágok laza fürtben vörösbarna színű, 10-30 centiméterre a vízfelszíne fölé emelkedő szárakon helyezkednek el. A termés sokmagvú, kerekded tok. 

Gömb vagy tojás alakú, tömötten összezsúfolt levelekből képződött, mintegy 10 milliméter vastag, erősen szőrös csúcsrügyekkel telel át, amelyekősszel a növény elbomlásakor az iszapba süllyednek. A leveleken található nagyszámú tömlő állatfogásra szolgál, ezek szájadékát egy, csupán befelé nyíló csappantyú zárja le, a nyílás előtt pedig két, szárnyasan tagolt sörte található. A tömlők csapdaként működnek: belsejükben alacsony nyomás uralkodik, így amint egy víziállat (például apró rák) megérinti az egyik sertét, a tömlőt lezáró csappantyú kinyílik, és a szívóerő hatására a vízzel együtt az állat is a tömlő belsejébe sodródik. A tömlők olyan villámgyorsan működnek - az egész folyamat mindössze fél milliszekundumot vesz igénybe -, hogy a foglyul ejtett állatnak esélye sincs a menekülésre, sőt szabad szemmel a zsákmányszerzés folyamata nem is követhető. A növény a foglyul ejtett zsákmányát végül fehérjebontó enzimek segítségével emészti meg. 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_rence