KÜSZVÁGÓ CSÉR
(Sterna hirundo)

Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Vándor madár, telepesen fészkel. Halak és kisebb rákok alkotják a táplálékát. Röptéből a vízre lecsapva halászik, de a rovarokat is megfogja. A legöregebb, meggyűrűzött madár 25 évet élt.

A küszvágó csér teste rigónagyságú, de hosszú szárnyaival és farkával nagyobbnak látszik. A hím és a tojó külseje hasonló. A költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad, a madarak homloka szintén fekete. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte elegáns. A fiatal madarak háta és szárnyabarna mintázatú.

Az ivarérettséget 2-4 évesen éri el, a költési időszak május-júliusban van. Évente egyszer költ. A fészek sekély talajmélyedés, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélel. Rendesen május közepéig a nálunk költők mind megtértek fészkelő tanyáikhoz s párosodni kezdenek. Gyönyörű repülési mutatványok közt udvarolnak választottjuknak, ide-oda czikkáznak, vagy mint a kilőtt nyíl, szárnyaikat hátracsapva hasítják a levegőt, magasra fellebegnek, ide-oda «letyegnek», közbe-közbe éles, átható kr jé, krű jé, krí-jéh, kri-é szavukat hallatják, mely szenvedélyük tetőfokán krek, krek, kr, kr, kre, kre gyorsan ejtett hangokhoz hasonló. Különösen leszállásukkor hallhatjuk ezt a kerregő szólásukat, melyet egy ideig rendszerint még a földön is hangoztatnak. Ha párjuk ott van a kiválasztott zátonyon vagy félszigeten, megnyujtott nyakkal, feltartott fejjel ide-oda forgolódnak, szinte dürögnek előtte, folyton kríjegve, szaporázva, kerregő beszédjükkel. Leszállásuk is kecses, módos; hosszú szárnyaikat függélyesen felnyujtják s lassan teszik össze, rendes helyükre. Május végén a tojó 2-3 tojást tojik, melyek agyagsárga vagy barnássárga alapon violaszürkésen és barnásan foltozottak. VIDEO

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCszv%C3%A1g%C3%B3_cs%C3%A9rhttp://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/magyarorszag-madarai/adatok.html