LIGETI SZŐLŐ
(Vitis silvestris)

Több szőlőfaj is él vadon. A ligeti szőlő őshonos, a bortermő szőlő őse. Ritka faj, az Észak-Amerikából behozott fajok elnyomják. Védett is, eszmei értéke 10 000 forint.

Hosszú, kapaszkodó hajtásaival magasra felkúszik a fákon, cserjéken, a kapaszkodást kacsok vagy tapadókorongok segítik elő.  A ligeti szőlőnek három karéjú (szív kerületű) fűrészes szélű, hosszú nyelű levelei vannak, melyek átellenes állásúak. Sárgás vagy fehér virágai fürtben nyílnak, termése fekete bogyó, sokkal kisebb, mint a nemes szőlő fajok termése. Ártéri ligeterdőkben fordul elő. 

Magyarországon az 1800-as évek végén jelent meg a filoxéra, vagyis szőlőgyökér-tetű. A betegségnek az ültetvények nagy része áldozatul esett. Pótlásukra Észak-Amerikából hoztak be szőlőfajokat, melyek ugyan jobban ellenálltak a betegségnek, viszont kiszorították az olyan őshonos fajokat, mint a ligeti szőlő. 

Forrás