SZÉLESLEVELŰ NÖSZŐFŰ

(Epipactis helleborine)

Magyarországon minden, vagyis közel hetven orchidea faj védett. Szín-és formaviláguk páratlanul gazdag, viszont élőhelyeik változását nagyon megsínylik. Vannak gyakoribb és nagyon ritka fajok is. A nőszőfüvekkel viszonylag gyakran találkozhatunk árnyas lomberdőkben, cserjésekben, ligetekben.

A széles levelű nöszőfű a nőszőfüvek közül az egyik legnagyobb termetű, 50-80 cm-re nő meg. Szára alul kopasz, felső részén néha finoman pelyhes. Levelei széles-tojásdadok vagy tojásdadok, hüvelyes vállúak. A középső levelek hosszabbak, mint a szártagok. Szórt állásúak. 

Virágai laza füzérben nyílnak, számuk legfeljebb 50. A lepellevelek zöldek vagy zöldes-rózsaszínek, szétállóak. Mézajka rózsaszín, visszahajló, felső része kerekded, ovális, belső részén barna. Termése lecsüngő tok. Június-augusztusban virágzik. Illatanyagot bocsát ki, amely hasonlít a hernyók által megrágott, megsebzett növényekére - a hernyóevő darázs kiszagolja ezt, jön megkeresni a kártevőt - persze nem találja, de talál helyette nektárt, amit nagyon szeret. Ez a nektár kicsit cseles: sok egyéb anyag mellett alkoholt és a rovarokra ható narkotikus anyagot tartalmaz. A darázs megittasul tőle, és lelassult, mohó bódultságában összevissza mászkálja a virágot, eközben - ha akarja, ha nem - elvégzi a beporzás munkáját is. 

Forrás: https://novenyhatarozo.info/noveny/szeleslevelu-noszofu.htmlHalász Alexandra természetfotós- és túrablogja