VADKOMLÓ
(Humulus lupulus)

Fotók: By H. Zell, CC BY-SA 3.0,  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10376154, By user / szerkesztő Takkk (Takacs Istvan) , CC BY-SA 2.5,  https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=428699, By H. Zell, CC BY-SA 3.0,  https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10492038

Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. Nedvesebb helyeken, ártéri és ligeterdőkben olykor áthatolhatatlan bozótot képez. Kétlaki, évelő kúszónövény, termése a sörgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. Gyógynövényként nyugtató- és altatószerként, valamint gyomorpanaszok ellen használják. 

A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és keresztben átellenesen elhelyezkedő, hosszú nyelű, 3-5 karéjú, durva tapintású leveleket találunk. 10-40 m hosszú indáival bokrokra, fákra kapaszkodik. Tavasszal a friss hajtások a növényvilágban rendkívül gyorsnak számító 20-50 cm/hét sebességgel törnek elő a telet a talajban átvészelő, körülbelül 1-3 cm vastag és több méter hosszú gyöktörzsből. 

Júliusban virágzik. Az elvirított termős növények virágzata a megnövekedő murvalevelekkel és takarópikkelyekkel tobozszerűvé válik. Gyógyszerként és a sörfőzéshez csak ezeket az úgynevezett 'komlótobozokat' használják. A tobozkából nyert komlóliszt a sörgyártásban fontos, ezért a komlót nagyüzemi táblákon termesztik is. 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Koml%C3%B3