VÖRÖSHASÚ UNKA

Fotók: CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=109941, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=109940, By Christian Fischer, CC BY-SA 3.0,https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=25761330 

 Magyarországon síkvidékeken és a dombvidékeken is gyakori, de a középhegységeinkben is előfordul. A növényzettel sűrűn benőtt, gyorsan felmelegedő vízfoltok lakója. 

A hímek április elejétől a víz felszínén lebegve belső hanghólyagjuk segítségével folyamatosan szólongatják jellegzetes "unk-unk" hangjukkal a nőstényeket. Azok az év során több ízben is párzanak a hímekkel és rakják le egyesével petéiket a vízinövények leveleire, illetve az aljzatra, egy-egy alkalommal közel százat. A petéket kis csomókban ragasztja a vízinövényekre, vagy a víz fenekére. Az ebihalak kb. 14-18 nap alatt bújnak ki, és júliusban már átalakult békákat láthatunk. A vöröshasú unka a nyári időszakot folyamatosan a vízben, vagy közvetlen közelében tölti, de tartósan nem hagyja el azt. Október elején elhagyják a vizet és a szárazföldön keresnek maguknak fagymentes helyeket a tél átvészelésére.

A kifejlett állat 4-5 centiméter hosszú. Zömök teste, rövid és lapos feje van. Szemei kiállóak, pupillája szív, csepp, vagy háromszög alakú. Végtagjai vaskosak, a hátsó láb ujjai közöttúszóhártya feszül. Mérgező mirigyváladéka van, melyre a hasán lévő vörös foltokkal is figyelmezteti a rá vadászókat.

Tápláléka rovarokból, pókokból és meztelen csigákból áll. A lárvái vízibolhával, vízi rovarokkal táplálkoznak. Viszonylag korán, március közepén, végén hagyja el telelőhelyét és keresi fel a vizeket. Jól úszik és bukik a víz alá, de a szárazon esetlenül mozog. Ha megzavarjuk, az iszapba bújik, ahol láthatatlanná válik. Ebben segítségére van hátának színe is.

Védett, eszmei értéke 2000 Ft. 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6shas%C3%BA_unka