FÁCÁN
(Phasianus colchicus)

Eredeti hazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európában a középkorban telepítették be és azóta nagy részén elterjedt. Később, mint az egyik legfontosabb vadászható fajt sokfelé meghonosították szerte a Földön. A ligetes erdőket kedveli, a cserjések környékét, ahol nádas, sásos terület és ivóvíz található.

Testhossza 53-89 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-90 centiméter, testtömege 750-1700 gramm. A kakasok jellegzetessége a feltűnően hosszú, színes farok és a szem feletti fehér folt. A fácántyúkok színezete szerényebb a kakasokénál, tollazatuk fakó, nincs rikító színezetük. Gyommagvakkal és ízeltlábúakkal táplálkozik. Az éjjelt - különösen a havas teleken - szereti a fán tölteni, mert ott biztonságban érzi magát. Állandó madár, jelentősebb kóborlásai sem jellemzőek.

Erdőben vagy mezőgazdasági területeken, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 12-18 tojásból áll, melyen 22-28 napig kotlik. Csak a tyúk vesz részt a fészekhagyó csibék felnevelésében. Poligám madár a kakashoz több tyúk is tartozhat. A csibék kezdetben más tyúkalakúakhoz hasonlóan főleg magas fehérjetartalmú állati eredetű táplálékot fogyasztanak, később egyre nagyobb szerepet kapnak a magvak, hajtások, bogyók és egyéb növényi részek. A kikelt egyedek mintegy fele kilenchetes kora előtt elpusztul, a felnőttkorig pedig csupán a fácánok mintegy 30%-a jut el. A hároméves kort a fácánok alig 5%-a éri meg, teljes állománycsere ötévente következik be.

Jelenleg a legfontosabb apróvad Magyarországon. A XIX. századig a colhicus alfaj élt hazánkban, később telepítették be a nyakörvös alfajokat, melyek idővel dominánssá váltak a hazai állományban. A fácán az ország egész területén gyakori, mert a vadásztársaságok minden éven nagy számban bocsátanak ki zárt térben tenyésztett madarakat. Ezek a fiatal fácánok kezdetben nagyon szelídek, sok példányuk esik ragadozók áldozatául, sokat elütnek autóval.  A kakas október és február között vadászható, tyúk csak tenyésztett állományból származó egyedek kibocsátása esetén.

Forrás, Forrás