FEHÉRSZÁRNYÚ SZERKŐ
(Chlidonias leucopterus)

Magyarországon rendszeresen, de erősen ingadozó számban költ a Duna-Tisza-közén, a Hortobágy szikes tavain, mocsárrétjein és a Tisza-tavon. Hazánkban áprilistól szeptemberig tartózkodik. A hazai szerkők közül a legkevesebb vízborítást, és a legsűrűbb növényzetet igényli.  Tápláléka vízhez kötődő gerinctelen állatokból áll, melyeket a víz fölött, esetleg a víz felszínén szedeget össze, de a víz alá sosem bukik. Főként rovarokat, azok lárváit, csigákat, ebihalakat fogyaszt. Hosszú távú vonuló, a telet Afrika trópusi részén tölti.

Kicsit kisebb mint a kormos szerkő, testhossza 20-24 cm, szárnyfesztávolsága 50-56 cm. Nászruhában a fej, a nyak, a begy és a has koromfekete, a hát szürke, a szárny nagy része, a farkcsík és a farok fehér. Lábai vörösek. Az elsőéves fiatalok és a kifejlett madarak téli, nyugalmi tollazata a kormos szerkő hasonló fiatal illetve nyugalmi tollazatára emlékeztet; felül szürke és szürkésbarna mintázatú, alul fehér színű. Mint a szerkők többi faja, ez madár is elsősorban röptében figyelhető meg. Jellemző a könnyed, csapongó, fecskeszerű röpkép. Röpte nem olyan nehézkes, mint a sirályoké, és nem bukik víz alá, mint a csérek.

Telepesen költ egyes szikes mocsarak vízállásos részein. Hínárból és más növényi részekből álló úszó fészkét rendszerint a víztükrön úszó hínárnövényzetre, például kolokánra rakja. Évente egy alkalommal költ, mely során 3 tojást rak. A szülők felváltva kotlanak, és később az etetésben is váltják egymást. A fiókák fészekhagyók, azaz még teljes röpképességük elérése előtt elhagyják a fészküket, és a közelben várják szüleik gondoskodását. 

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft. 

Forrás, Forrás