FEKETELÁBÚ SZITAKÖTŐ
(Gomphus vulgatissimus)

Magyarországon az egész országban megtalálható, jellemzően a nagy folyók lassú szakaszain vagy a kisebbek sekély, iszapos szakaszain található meg. Ritkábban tavakban is előfordul. Hazai rokonai közül a feketelábú szitakötő jelenik meg először május elején. A kifejlett imágók jó repülők, a víztől távol, a fák koronaszintjében vadásznak, ritkán szállnak le és nehéz őket megfigyelni.

A feketelábú szitakötő testhossza 45-50 mm, szárnyfesztávolsága eléri a 60-70 mm-t. A nőstények és a fiatal hímek fekete-sárga mintásak, míg az idősödő hímek kizöldülnek. A hímek karcsú potroha a végén bunkósan megvastagszik, míg a nőstényeké többé-kevésbé egyenletesen vastag. A fiatal hímeket és nőstényeket a hátsó szárny alakja szerint is meg lehet különböztetni, míg a hímek szárnytöve horgas, a nőstényeké íves lefutású. A zölddé váló kifejlett hím jobbára fekete potroha végén a 7-9. szelvény oldalán található foltok élénksárgák maradnak. Halványzöld vagy kékeszöld szemeik nem érnek össze a fejtetőn. VIDEO

Párzási időben a hímek védik a területüket és a nyílt víz fölött járőröznek. A párosodásra többnyire a víztől valamennyire távolabb kerül sor, majd ezután a nőstények egyedül rakják le petéiket. A lárvák 3-5 éven át fejlődnek, nappal az iszapba rejtőznek és éjjel aktívak. VIDEO

A feketelábú szitakötő populációit a vízszennyezés és szabályozás, valamint a meder kotrása veszélyeztetheti. Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft.

Forrás