HÁZI VERÉB
(Passer domesticus)

Egész Európában elterjed, számtalan területre betelepítette az ember szerte a Földön. Mára egyike lett a legnagyobb elterjedési területű madárfajoknak. Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít, ma még erős az állomány, több mint kétmillió pár található, de a riasztó nyugat-európai trend számunkra is. A verebek állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában. Az intenzív, ipari jellegű gazdálkodás, a fokozott vegyszerhasználat, a veszteségmentes terménybetakarítás miatt Nyugat-Európa számos országában jelentősen szűkült élettere és táplálékbázisa is. A házi veréb jelentős mértékben kapcsolódik az emberi környezethez és képes megtelepedni városi és vidéki környezetben egyaránt. Túlnyomórészt fűfélék és gabonafélék magjaival táplálkozik, ugyanakkor opportunista módon fogyaszt rovarokat és egyéb táplálékot is. Természetes ellenségei a házi macskák, a héják, a baglyok és még számos ragadozó emlős- és madárfaj.

A házi veréb átlagosan 16 centiméteres testhosszal rendelkezik, tömzsi madár, széles mellkassal és nagy, kerekded fejjel. A fej eleje, valamint a fejtető középső része barnásszürke, a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv szürke. Hasi oldalának egyéb alsó részei fehérek, az oldalak felé hamu szürkések. Farktollai sötétbarnák. Szeme barna, csőre vaskos, kúp alakú és fekete, de télen szürke. A nemi kétalakúság erőteljesen megjelenik a verebeknél. A tojó kevésbé erőteljes színezetű, mint a hím, inkább halványabb tónusú tollazata van. A tojó sárgásszürke tollazattal rendelkezik alsó és felső részein, míg a hímek erősen színezett feji és háti tollazatát hátukon vörösesbarna tollazat és szürke mellkasi, altáji rész jellemzi. A hímnek sötétszürke koronája van a feje búbján, mely csőre tövétől indul és a hátáig ér. Fejének két oldalán gesztenyebarna színű sáv húzódik. Szemei körül, csőre körül és torkán fekete színű tollazat. A fiatal egyedek tollazata hasonlít a tojók tollazatára, de alsó részük barnább, míg testük felső részei halványabb és szemük fölött halványabb, kevésbé jól látható sáv húzódik.

A házi veréb igazán társas madárfaj. Társaságban szeret táplálkozni az év minden szakában és gyakran más madárfajokkal alkot közös csapatokat. Alvóhelyén csapatosan alszik, fészkeit is kisebb csoportokban, csomókban építi, valamint társas viselkedésekben is részt vesz, mint, amilyen például a porban, vízben való fürdés, a közös éneklés, amikor a madarak egymást hívogatják a bokrokban. 

Amikor a házi veréb tavasszal párosodik, könnyen támad az embernek olyan benyomása, hogy a tojónak több lovagja van. Több hím udvarol hangosan egy tojónak. De a tojó elzavarja a szerelemtől beteg hímeket. A házi veréb állandó "házasságban" él. A hímek a költési időszak kezdete előtt felkeresik a költőhelyeket és sűrűn hallatják innen hívójelüket. A pár nélküli hímek fészek építésbe kezdenek és különösen gyakran adják le hívójeleiket, hogy ezáltal is lenyűgözzék a tojókat. Települések házainál, kertekben, faodvakban fészkel, évenként 3-szor is költ. Fészkét szalmából, rongyokból, tollakból halmozza fel, 5-6 tojása piszkosfehér, hamuszínű pontokkal és foltokkal sűrűn borítva. A csupasz fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, és további 16-18 nap múlva már el is hagyják a fészket. Számos veréb nem talál párt és nem épít fészket, ehelyett inkább elszegődnek segítőnek más megállapodott párok mellé. Egyúttal az első tojó halála esetén annak helyébe lépve, átveszik annak szerepkörét.

Forrás

Az oldal - ezen egy soron kívüli - reklámmentességét a Tisza-tavi Természetbúvár Bolt, a Dawbird's Könyvelő Iroda és a PPB Pénztárgép Szerviz támogatása biztosítja, kérjük ha teheted vásárolj tőlük, illetve vedd igénybe szolgáltatásaikat.