KARVALY
(Accipiter nisus)

A karvaly egyike a legelterjedtebb ragadozó madaraknak Európában, Magyarországon fészkelő, még Budapesten a Népligetben is megtalálható, és bemerészkedik akár a belvárosba is. Hazánkban egész évben megtalálható. A legtöbb erdei élőhelyén uralkodó fajnak számít,  előnyben részesíti az erdőszéleket vadászata során, ám a vándorlásban lévő egyedek szinte bármilyen élőhelyi környezetben felbukkanhat. A karvaly a kisebb erdei madarak első számú vadásza, mégis támadásainak csupán 10 százaléka végződik sikerrel. Gyors támadással, meglepetésszerűen csap le áldozatára, főleg bokrok, fasorok, erdőfoltok takarásából lepi meg zsákmányát az élőhelyi sajátosságokat kihasználva.

A karvaly kis testű ragadozó madár, széles szárnyakkal és hosszú farokrésszel, melyek a fák közti manőverezést segítik. A nőstények akár 25 százalékkal nagyobbak is lehetnek a hímeknél és súlyuk akár kétszeres is lehet. A hím testének felső részei palaszürkék, mely időnként inkább kékes színezetű, míg alsó részük barnásvörös csíkozású, mely távolról akár narancssárgának is tűnhet, íriszük narancssárgás-sárgás, vagy vöröses narancssárga. A nőstény testének felső része sötétbarna, vagy szürkésbarna, és alsó fele keresztben barna csíkozású és világos sárga, vagy narancs színű írisze van. A fiatalok barna felső résszel és rozsdabarna vonalakkal rendelkeznek alul, vagy barna pöttyösek, míg íriszük halványsárga színű és nyakukon sötét csíkok futnak a középső csík kivételével.

A karvalyok egy-hároméves korban válnak ivaréretté. A kiterjedt, idősebb erdőségekben szeretnek fészket rakni, olyan erdőket részesítenek előnyben, amelyek se nem túl nyitottak, se nem túl sűrűek, ezáltal biztosítják a karvalyok számára a repülési útvonalakat. A fészkek az ágak elágazásaiban találhatóak,  az építés jelentős részét a hímek végzik. A költési időszakban a hímek testsúlyuk egy részét elveszítik, miközben ellátják élelemmel a tojásokon kotló tojót, majd később, mikor a nagyobb fiókáknak több élelemre van szükségük. Halványkék tojásai barna pöttyökkel pettyezettek, általában a tojó négy vagy öt tojást tojik. A tojásokat általában reggel tojja a tojó és minden egyes tojást követően két három napot pihen. A fiókák 33 nap keltetést követően kelnek ki a tojásból. Miután kikeltek, a tojó vigyáz rájuk és eteti őket életük első 8-14 napjában. A fiókák mintegy 24-28 nappal kikelésük után elkezdik szárnyaikat próbálgatni és első repüléseiket hajtják végre a közeli ágakon. Őket további 28-30 napig etetik a szülők, miközben a fiatalok egész idő alatt a fészek közelében maradnak és próbálgatják a repülést. Ebben az időszakban a fiatalok meglehetősen hangosak és szüleik utáni kiáltozásuk jelentős távolságból is hallható. A fiatal karvalyok azután szélednek szét, miután a szülők abbahagyják táplálásukat.

Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. 

Forrás