KÖZÖNSÉGES KERINGŐBOGÁR
(Gyrinus natator)

A közönséges keringőbogár álló- és folyóvizek, gyér növényzetű árkok és szabad vízfelülettel rendelkező tavacskák lakója. Társas lény, napközben táplálékot keres, éjszaka új vizekre repül. Tápláléka rovarok és lárvák, főleg szúnyogok.

A lárva hossza 10-15 milliméter, a kifejlett rovaré, azaz az imágóé hossza 4,8-5,5 milliméter. A bogár teste kemény és ovális alakú, áramvonalas. Domború felső oldalán szabályos pontsorok húzódnak. Felülete csillogó fekete, fedőszárnya alatt található a szárny. A test alul vörös, de a mellközép és az utolsó potrohlemezek világosabbak, lábai sárgák. A keringőbogár szeme két részből áll, és a bifokális szemüveg elvén működik, így a bogár egyszerre lát a víz alatt és felett. Csápja rövid, az első íz fül alakú. Szájszerve hegyes rágószerv. 

A csápok a víz felszínén nyugszanak, és minden hullámmozgást észlelnek, olyanokat is, amelyek a vízben levő tárgyak felől érkeznek. Ezáltal a bogár felismerheti és villámgyorsan kikerülheti az akadályokat. A bogár tud repülni, ugrani, merülni, sőt a víz felszínén futni. A kifejlett rovar téli álmot alszik. Ha veszélybe kerül, és nem tud sem lemerülni, sem elrepülni, akkor tejszerű váladékkal teszi zavarossá a vizet maga körül, így próbál menekülni. 

Forrás