LÁPI ACSA
(Aeshna isoceles)

A lápi acsa eredetileg mediterrán faj, főleg Dél- és Közép-Európában elterjedt szitakötőfaj, Magyarországon országszerte előfordulhat. 

Testhossza 62-72 mm, szárnyfesztávolsága 93 mm körüli. A hímek és nőstények nagyon hasonlítanak. Tora és potroha barna, szemei zöldek. A szárnyak színtelenek, csak a hátsó szárny tövében látható egy keskeny sárga sáv. Fő szárnyerei feketék, szárnyjegye világosbarna. A potroh második szelvényén jellegzetes, sárga, háromszögletű folt figyelhető meg.

Lárvája dús növényzetű, lápos, mocsaras állóvizekben, tavacskákban, esetleg lassan áramló csatornákban él, ahol a parton a fák vagy a bozótos az imágók részére is kellő vadászterületet biztosítanak. Nagyobb mocsarakban tömeges is lehet. Az imágó május végétől augusztus közepéig repül. Párzás után a nőstény egyedül rakja le petéit a vízinövényekre. A lárva két évig fejlődik. A vízszennyezést nehezen viseli.

Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft.

Forrás