NAGY FAKOPÁNCS
(Dendrocopos major)

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában él. Magyarországon gyakori. A különböző fafajokból álló erdők számos fajtájában megtalálható, legyenek azok akár lombhullató erdők, vagy örökzöld fenyvesek. Megtalálhatóak egyedei kertekben, parkokban, gyümölcsösökben. Nem kötődik erdőtípushoz, de előnyben részesíti a fenyővel elegyes élőhelyeket. Legnagyobb populációikat idős ártéri erdőkben (kőris-szil-tölgy ligeterdők) és gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben találjuk. Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat, és a gyümölcsöket is megeszi. Fatörzseken, vastagabb ágakon, ritkábban vékony gallyakon vagy a talajon keresi táplálékát. Ha sok a hernyó, rendszeresen látható a vékony ágakon, ahonnan a leveleken lévő hernyókat eléri. Az őszi- téli-kora tavaszi időszakban gyakran táplálkozik a kéreg alól, vagy vés a farészben mélyebbre. A téli időszakban gyakran fogyaszt csonthéjas gyümölcsöt, makkot, fenyőmagot és egyéb terméseket. Rájár a téli etetőkre is és szívesen eszi a napraforgómagot.

Testhossza 23-26 centiméter, szárnyának fesztávolsága 38-40 centiméter. Tollazata fekete-fehéren tarkázott. Nagy vállfoltja fehér, sapkája fekete. Fehér arcoldalán összefüggő fekete sáv nyúlik a tarkóig. Has oldala fehér, az alsó farkfedők élénkpirosak. A hím tarkóján élénk piros folt található. A tojó fején nincs piros szín, a fiatalok egész fejteteje piros. A földön ritkán látható, de rájár a mesterséges madáretetőkre. Hangja hangos, éles "tcsikk" vagy "tükk". Kúszás közben sokszor minden szökkenéskor hallatja. 

Odúját különböző fafajokba készíti. Élő és korhadt, kiszáradt fákban egyaránt megtalálhatók fészekodúi. Évente egyszer költ, esetenként pótköltése is lehetséges. Nászidőszakban a hím jellegzetesen dobol a száraz ágakon és ágcsonkokon. A revír területén több doboló helye is van, időnként a tojó is dobol. Revírjén belül több odút készít. A tojóval együtt választja ki a fészkelésre legalkalmasabbat. Az odú a szűk bejárat után kiöblösödik. 4-6 tojását az odú csupasz aljzatára rakja, és 14-16 napig kotlik rajtuk. A fiókák fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki. Kirepülés után- többnyire június közepén, még két-három hétig, sokszor hosszabb ideig is együtt marad a család.

Hazánkban védett, eszmei értéke 25.000 Ft. 

Forrás, Forrás