NAGY SZÍNJÁTSZÓLEPKE
(Apatura iris)

A nagy színjátszólepke szinte egész Európában és tovább Ázsiamérsékelt övi részein előfordul. Magyarországon a domb- és hegyvidékek erdőségeiben él. Előnyben részesíti a ritkás ártéri erdőket és a kevert lomberdőket, többnyire magasan az erdő lombozatában található meg, Leginkább délelőtt és késő délután aktív, ilyenkor időnként a nedves földön szívogat vagy elhullott állatok tetemén táplálkozik. Szárnyait nyugalmi állapotban függőlegesen a teste felett tartja.

A nagy színjátszólepke szárnyfesztávolsága 55-65 milliméter. A két pár pikkelyes szárny szorosan egymás mögött helyezkedik el. A hímek szárnyai a legtöbb nézőpontból lilásbarnák fehér rajzolattal, de egy adott szögből élénk liláskéken csillannak be. A színváltás szerepe a védekezés és az ellenség megtévesztése. A nőstény szárnyán nincs ilyen csillogó réteg, ezért az kevésbé feltűnő. A nőstény határozottan nagyobb a hímnél, fehér rajzolata kiterjedtebb és nincsenek lila pikkelyei: szárnya egyértelműen barna. Testét sűrű, apró sörte borítja, ami bársonyos külsőt kölcsönöz a lepkének. Csápjainak végén rendkívül kifinomult érzékelőkkel fogja fel a szagjeleket. A hernyó szájszerve egy pár rágó, a kifejlett lepkéé pödörnyelv. A hernyó a kecskefűz vagy egyéb füzek levelével táplálkozik, a kifejlett lepke nektárt és állati ürüléket fogyaszt. 

A nőstény júniusban és júliusban többnyire egyesével rakja le a petéit a növényekre. A hernyó 8 hónap alatt fejlődik bábbá. Augusztus-szeptemberben, majd áttelelve május végéig táplálkozik. A fák kérge alatt a telet átalvó hernyó színe zöldről barnára vált, majd amikor tavasszal táplálkozni visszamászik a levelekre, visszazöldül. A bábból 2-3 hét alatt fejlődik ki a lepke. Az imágó mintegy 2 hónapig él.

Forrás