ÖRVÖS GALAMB
(Columba palumbus)

Elterjedési területe főként Európára terjed ki, de megtalálható Északnyugat-Afrikában, valamint Délnyugat-Ázsiában is. Városi parkokban, fasorokban, erdőszéleken, fás legelőkön telepszik meg. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, még Budapesten is megtalálható. A költési időn kívül nagy csapatokban él. Gyommagvakkal, gabonamagvakkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul.

A legnagyobb európai galambféle. A felnőtt madarak nyakoldalán jellegzetes fehéres folt, "örv" található, innen kapta a nevét, a fiataloknál ez még hiányzik. Mindkét ivar egyforma, nyakuk és farkuk szürke, mellük vörhenyes-szürke. Hátuk és szárnyuk szürkésbarna. A felrepülő madaraknál feltűnő a szárnyon lévő fehér folt. A farok végét vastag fekete szalag szegi. A csőrtő rózsaszín, egyebütt sárga, hegye szaruszínű. Lábuk vöröses, a szivárványhártya sárga, szem fekete.

Születésüket követő év májusában, júniusában ivarérettek. Áprilisban kezdődik fészkelése, de mivel kétszer, olykor háromszor is költ, költési ideje elhúzódhat augusztusig is. A tojó választja ki a hím által felkínált helyek közül a fészek helyét. Fészkét erdőkbe, erdőfoltokba, kertekbe, parkokba rakja, előfordul, hogy fátlan területen költ. Az ágakból, gallyakból lazán összerakott  fészek cserjéken és fákon van különböző magasságban. Az első tojást délután vagy este rakja le a tojó. Két tojás lerakása közt 1-2 nap a különbség. Az első tojás lerakása után megkezdődik a kotlás. Mindkét szülő részt vesz a tojások 15-17 napos kiköltésében. A kelés után még 7-8 napos korig a szülők ugyanolyan ritmusban ülik a fészket, mint a költés során. A fiókák fészeklakók, mindkét szülő eteti őket. A táplálékuk az ún. begytej, amit kezdetben naponta többször adnak a fiókáknak. Ezt követően természetes táplálékot kapnak, a kirepülés előtti utolsó napokban már csak az egyik szülőtől. A 29-35. napon repülőképesek lesznek és elhagyhatják a fészket.

Forrás