SEREGÉLY
(Sturnus vulgaris)

A seregély Magyarországon rendszeresen fészkel, februártól novemberig tartózkodik hazánkban, néha áttelel. Előnyben részesítik a városi, városkörnyéki területeket, ahol a mesterséges építmények és az idősebb fák fészkelési, pihenési helyet biztosítanak számukra. A nádasokat szintén kedvelik mint alvóhelyet. Behurcolták a világ számos pontjára, mely populációk többnyire sikerrel alkalmazkodtak új környezetükhöz. Többek közt Új-Zéland, Ausztrália, a Dél-afrikai Köztársaság, Észak-Amerika, a Fidzsi-szigetek, valamint számos karib-tengeri sziget területére telepítették be sikerrel e madárfajt.  A seregély túlnyomórészt rovarokat fogyaszt, melyek egy része kártevő, ám étlapján szerepelnek hasznos ízeltlábúak is. Míg a rovarok fogyasztása a költés sikerében segít számukra, addig mindenevő mivoltuk miatt megdézsmálják a gabonákat, gyümölcsösöket, szőlőültetvényeket, valamint nektárt és maradék ételt is ehetnek, ha alkalmuk nyílik rá. 

Testhossza 19-23 cm, tollazata fényes, fekete, ám színváltós, fénye zöldes, lilás lehet, melyben telente fehér pöttyök jelenhetnek meg. A kifejlett hím seregélyek alsó testtája kevésbé pettyezett, mint a nőstényeknek az év ugyanazon időszakában. A hímek nyaki tollazata hosszú és laza, melyet bemutatóikon szoktak használni, míg a nőstényeké rövidebb és jóval pöttyösebb. Lábai tömzsik, vaskosak és rózsaszínes, szürkés vöröses színezetűek. Csőre keskeny és kúp alakú, melynek hegyes csúcsa van, mely telente barnásfekete, de nyáron a tojók csőre citromsárgára színeződik, míg a hímeknek citromsárgás színű csőrük, kékes alappal rendelkezik. A fiatal egyedek szürkésbarnák és első telüktől kezdve kezdenek el hasonlóvá válni a felnőttekhez, ám fiatalkori barnás színezetű tollazatukat megtartják, különösen a fejükön. A seregély zajos madárfaj. Dala dallamos és mechanikus-hangzású zajokból tevődik össze, melyek rituális sorrendben követik egymást. A hím énekel a legtöbbet és énekük akár több mint egy percig is tarthat. Mindegyik ilyen ének négy daltípusból áll össze, melyek meghatározott sorrendben, szünet nélkül követik egymást. Az ének egy halk, finom hangzású fütyüléssel kezdődik, melyet az ének fő része követ számos változatos sorrendben, ami gyakran magába foglal olyan foszlányokat, amelyeket más állatfajoktól vett át, valamint olyanokat is, melyeket gyakran hallott emberi tevékenységek zajából tanult el. Amikor egy csapat seregély együtt repül, akkor a madarak összhangban mozduló szárnyainak mozgása által kiváltott súrlódás szerű hang akár több száz méterre is elhallatszik.

Általában egy vagy két fészekaljat nevelnek fel évente. Elhagyott harkályodúban, vagy löszfalak, esetleg épületek üregeiben fészkel. A pár nélküli hímek keresnek egy fészeképítésre alkalmas üreget, ahol elkezdenek fészket építeni, hogy elcsábítsanak egy tojót. A fészket gyakran különböző díszekkel ékesítik, melyek lehetnek virágok, vagy zöld növényi részek, melyeket a tojó eltávolít, amennyiben elfogadja a hímet társául. A párzást követően a hím és a tojó folytatják a fészek bővítését. A fészkek általában szalmaszálakból, szénából, ágakból épülnek, melyek belsejét tollakkal, gyapjúval és puha levelekkel bélelik. A párzást követően a tojó naponta egy-egy tojást tojik néhány napon keresztül. Általában négy, vagy öt tojásból áll egy fészekalj. A tojások tojásdad alakúak és halványkék színűek. A kotlásból mindkét szülő kiveszi a részét, amely 12-13 napig tart. A kikelt fiókák három hétig maradnak a fészekben, ahol mindkét szülő eteti őket. A szárnyaikat próbálgató fiatalokat, melyek még nem képesek repülni, további két hétig táplálják szüleik.

A seregély kifejezetten társaságkedvelő madárfaj, különösképpen ősszel és télen. Bár a rajok mérete jelentős eltéréseket mutat, a nagyobb, zajosabb madárrajokat egymáshoz közeli alvóhelyeken pihenő madarak alkotják. E madarak ekkora mértékű sűrűségéről úgy tartják, hogy segíti a seregélyeket megvédeni a ragadozó madarak támadásaitól. A nagyobb területekről származó csapatok különböző alakzatokat vesznek fel, melyek alakja gyakorta változik, látszólag vezér madár nélkül. Minden egyes seregély irányát és sebességét a szomszédainak irányának és sebességének változása alapján módosítja.  

A seregélyek populációját több, mit 310 millió egyedre becsülik és a tendenciák alapján nem úgy tűnik, hogy ez a közeljövőben jelentős mértékű csökkenésnek indulna, ezért a Természetvédelmi Világszövetség a nem veszélyeztetett fajok közé sorolja e madarakat.

Forrás

Az oldal - ezen egy soron kívüli - reklámmentességét a Tisza-tavi Természetbúvár Bolt, a Dawbird's Könyvelő Iroda és a PPB Pénztárgép Szerviz támogatása biztosítja, kérjük ha teheted vásárolj tőlük, illetve vedd igénybe szolgáltatásaikat.